|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kolozsvári Szilárd 2003. december 16.Dec. 13-án Marosvásárhelyen, a Vártemplom diakóniai otthonában hagyományteremtő rendezvénysorozat első estéjét szervezték. A MADISZ és az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezésére havonta, rövid előadással egybekötve, olyan filmek bemutatására kerül sor, amelyek elsősorban a magyar történelmet népszerűsítik, illetve a kultúrát, hagyományt ápolják. Az ötletadó Farczádi Attila elmondta, azt szeretnék, hogy a globalizációs törekvésekkel szemben a fiatalokkal olyan filmeket is megismertessenek, amelyek rólunk szólnak. Elsőnek Koltay Gábor 1991-ben készült filmjét, a Julianust mutatták be. A Domonkos-rendi szerzetes, Julianus barát társaival együtt 1235-36-ban elindult, hogy megkeresse Volga menti őseinket. A Kodolányi János regényéből írt közös magyar-olasz produkció vetítése után Kolozsvári Szilárd fiatal történelemtanár reflektált a korra és arra a történelmi elméletre, amely az ősmagyarokat a Volga-Káma vidékére helyezte. A történészek, antropológusok egyre inkább hitelt adnak Julianus barát feltevéseinek, a finnugor eredetet fenntartókkal szemben. A következő alkalommal a Szent Koronáról mutatnak be filmet, s az előadás az államalapító korát idézi fel. /-vagy-: Julianus barát és az őstörténet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./2004. február 3.Január 31-én tartotta meg a Maros megyei MADISZ és az Erdélyi Magyar Ifjak marosvásárhelyi szervezete a magyar történelmet felelevenítő videóvetítés-sorozat második estjét, a Sacra Corona című filmet vetítették, az előző hónapban pedig a magyarok őshazáját kereső Julianus barát című filmet. – E kezdeményezéssel megpróbáljuk a magyar történelmet és kultúrát közelebb hozni a marosvásárhelyi érdeklődőkhöz. – mondta a főszervező, rádiószerkesztő Farczádi Attila. A filmvetítést megelőzően Kolozsvári Szilárd fiatal történelemtanár tartott rövid előadást a filmben ábrázolt korról. /-vagy-: A szent korona legendája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./2014. április 25.Rákóczi Szövetség: a magyarságtudat erősítéseA Rákóczi Szövetség 1989-ben alakult Budapesten, azzal a céllal, hogy a Kárpát-medencében élő külhoni magyarságot támogassa megmaradásáért folytatott küzdelmében, valamint azért, hogy II. Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem szellemi örökségét ápolja és népszerűsítse. A szövetség célkitűzései közt szerepel az elszakított területeken élő magyarság oktatásügyének és kultúrájának támogatása mellett, az összetartozás-tudat erősítése. A jelenben közel 350 helyi szervezete működik a Kárpát-medencében, taglétszáma 19 ezer körül van. Erdélyben is működnek, sőt szűkebb térségünkben: Marosvásárhelyen, Marosszentgyörgyön és Szászrégenben is szervezetei. 2013-ban alakult meg az Erdélyi Rákóczi Szövetségek Egyesülete. Az szervezet elnökét, Csorba István Árpádot és ügyvezető elnökét, Benedek Zsolt történelemtanárokat a marosvásárhelyi, illetve a marosszentgyörgyi szervezetek megalakulásáról, tevékenységéről, jövőbeni terveiről kérdeztük. Ha megnyitjuk a Rákóczi Szövetség honlapját, igen gazdag tevékenységgel rendelkező szervezet munkássága tárul elénk. Megtudjuk például, hogy a szövetség minden nyáron három anyanyelvi tábort szervez a Kárpát-medencei szórványhelyzetben élő gyermekek számára; a diákutaztatási programjai keretén belül évente több száz középiskola több ezer diákja utazhat egy másik elszakított országrészbe; 2001 óta hirdeti meg a Cultura Nostra történelmi versenyt a Kárpát-medencében élő magyar középiskolások számára; 14 éve minden júliusban sor kerül Sátoraljaújhelyen a Magyar Diákok és Tanárok Találkozójára; a Gloria Victis a szövetség legnagyobb rendezvénye, amely az 1956-os forradalmat elindító ifjúságnak állít emléket; a történelemtanár táborban 1998 óta gyűlnek össze a Kárpát-medence magyar oktatói, és a felsorolást folytathatnánk. Heti néptáncoktatás és rendhagyó történelemóra Benedek Zsolt, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója, és a helyi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy városunkban a szövetség 1994-ben alakult meg. Alapítói az akkori MMDSZ (Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség) vezetői voltak: Ráduly Levente és Vass Levente, de az alapító tagok közt kell megemlítenünk Józsa István, Csegzi Sándor és Kirsch Attila nevét is. „A marosvásárhelyi szervezet legfontosabb rendezvényei a heti néptáncoktatás és a havi Rendhagyó Történelemóra, amelyet együtt szervezünk a Regenerációval és a Kerecsensólyom Hagyományőrzőkkel. De minden nagy rendezvényén a szövetségnek részt vesz a marosvásárhelyi szövetség is. Ilyenek például a Gloria Victis rendezvénysorozat, a szentendrei főiskolás diáktábor, a sátoraljaújhelyi középiskolás diáktábor, a gyöngyösi történelemtanár-képző, a diákutaztatási programok. Az erdélyi szervezetek között szoros együttműködés van, nagyon jók a kapcsolataink a csíkszeredaiakkal, kolozsváriakkal, nagyváradiakkal, marosszentgyörgyiekkel. Van egy újdonság is, amiről szeretnék beszámolni: nemrég sikerült bejegyeztetni hivatalosan az Erdélyi Rákóczi Szövetségek Egyesületét, melynek célja az, hogy még jobban összefogja az erdélyi szervezeteket, hogy több közös programban lehessen részük. Nem utolsó sorban pedig pénzszerzési lehetőség is a pályázatokon keresztül, ha hivatalosan is be van jegyezve egy szervezet” – tájékoztatta lapunkat Benedek Zsolt. Egységes nemzeti öntudat kialakítása Arra a kérdésünkre pedig, hogy szerinte a szövetség tevékenysége közelebb viszi-e az igaz magyar történelmet a fiatalokhoz, a marosvásárhelyi kollégium történelemtanár-igazgatója a következőket nyilatkozta: „A programokban résztvevők természetesen közelebb kerülnek a nemzeti történelem megismeréséhez.Nagyon sok személy, aki mielőtt kapcsolatba került volna a szövetséggel, nem tudott a nemzeti ünnepek jelentőségéről, sőt olyan is volt, aki nem tudta mi az, hogy Felvidék, Délvidék vagy Kárpátalja. A Rákóczi Szövetség ilyen téren nagymértékben befolyásolta őket, és segített kialakítani bennük egy egészséges nemzeti öntudatot.” A szövetség népszerűsége egyre nagyobb Az Erdélyi Rákóczi Szövetségek Egyesületének elnöke Csorba István Árpád, aki a marosszentgyörgyi szervezet elnöke is, ügyvezető elnöke Benedek Zsolt, a tanácsadó testület tagjai pedig Kolozsvári Szilárd és Nagy F. Atilla. Az egyesület elnöke a szövetség népszerűségéről és a jövőbeni tervekről beszélt lapunknak. „A magyarországi Rákóczi Szövetség kezdeményezésére alakult meg tavaly az Erdélyi Egyesület, azért, hogy a helyi szervezetek könnyebben be tudjanak kapcsolódni a tevékenységekbe. A szövetség népszerűsége egyre nagyobb, ezt bizonyítja az is például, hogy az utóbbi időben a táborokban túljelentkezés van. A Kárpát-medencei Történelemtanár Tábor résztvevőinek egyharmad részét az erdélyiek tették ki. Véleményem szerint Erdély szinten a legaktívabb tevékenységet a marosvásárhelyiek, a szászrégeniek és a marosszentgyörgyiek fejtik ki. A szentgyörgyi szövetség csak két éve alakult meg, de tagjai már a tavaly második díjat nyertek a Cultura Nostra történelmi versenyen. Ami pedig a jövőbeni terveinket illeti, elmondhatom, hogy szeretnénk megvalósítani, hogy Erdély minden magyar középiskolájában jöjjön létre Rákóczi Szövetség. Tervünk olyan táborokat kiépíteni, mint a sátoraljaújhelyi, szeretnénk egy irodát nyitni, és segíteni a szórványban élőket, de tovább sorolhatnám céljainkat. Ugyanakkor pályázni fogunk, igyekszünk támogatásokat szerezni. A tavaly például a marosszentgyörgyi Rákóczi Szövetség egymillió forint értékben kapott magyar nyelvű könyveket, ezt a támogatást idén a szászrégeniek számára szeretnénk megszerezni" – mondta el lapunknak Csorba István Árpád. Nemes Gyula Központ. Erdély.ma 2014. október 21.Otthonosan történelmünkbenA magyarságtörténetnek helye kellene legyen a tantárgyversenyen A múltat nem lehet elvenni tőlünk, de az csak akkor a miénk, ha ismerjük – ez volt a jelszava az V. Székelyföld Napok keretében megszervezett történelmi vetélkedőnek, amelyet a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum látott vendégül. A VII. osztályban tanult magyarságtörténetből mérte össze tudását 15 csapat hetedikes, nyolcadikos diák Hargita és Maros megyéből. A résztvevőket és a kísérő tanárokat dr. Bálint István, az iskola igazgatója, Haller Béla városi tanácsos, s a szervezők nevében Hajdú Zoltán történelem szakos tanár köszöntötte. A történelemtanárok régi álma, hogy a kisebbségtörténet is bekerüljön azon tantárgyak közé, amelyekből olimpiát szerveznek. A tantárgy iránti érdeklődést bizonyítja, hogy a versenyre félszáz diák gyűlt össze. A zsűrit dr. Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi katolikus iskola igazgatója, Novák Zoltán, a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi kirendeltségének történész-kutatója, a tankönyv jelenkorról szóló fejezetének szerzője és Kolozsvári Szilárd, az Egyesülés középiskola történelemtanára alkotta. Nos, ha vannak versenyek, ahol a jelenlét a legfontosabb, ez esetben valóban úgy volt. A vetélkedő látványos feladataként a résztvevők saját településüket vagy annak egy jeles személyiségét kellett ismertessék. Érdekes bemutatók hangzottak el Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Szászrégenről, Csíkszentimréről és a Marosvásárhely környéki falvakról. Ügyesek voltak a nagyernyei, küküllődombói, backamadarasi diákok, akik révén a jelenlevők megismerkedhettek a megye különböző vidékeinek látványosságaival, s ehhez járultak hozzá a marosvásárhelyi Schiller általános iskola tanulói, akik szintén két környékbeli falut mutattak be. A vásárhelyi általános iskolák versenyzői révén megelevenedett az Apolló palota története, a Tékát alapító Teleki Sámuel, valamint a várépítő Borsos Tamás, illetve dr. Bernády György polgármester élete is. Ez az egymásnak bemutatott történelemóra volt a vetélkedő legtanulságosabb része. A versenyt a két tehetséges műsorvezető diák, Jakab István és Osztián Pálma Rozália hangszerjátéka, éneke színesítette. Amint dr. Tamási Zsolt elmondta, a kérdésekre olyan pontos válaszokat kaptak, amelyben a képek felismerése mellett a versenyzők azt is pontosan odaírták, hogy mikor történt az esemény és ki fényképezte az adott felvételt. Sikeres esszék születtek A székelység a kommunizmus idején témára. (b.) Népújság (Marosvásárhely) 2016. március 16.Üdvöz légy születésed napján, magyar szabadság!Rég nem gyűlt össze annyi ember Bernády György szobra körül, mint tegnap délben. A '48-as forradalomra való ünnepi megemlékezésen a "civil" érdeklődők mellett részt vettek a Református Kollégium, a Római Katolikus Gimnázium, a Bolyai líceum és a Serafim Duicu Általános Iskola diákjai. Az ünnepi megemlékezést a Római Katolikus Gimnázium tanulóinak irodalmi összeállításával nyitották meg, majd Peti András alpolgármester mondott ünnepi beszédet. Az alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy mindannyian felelősséggel tartozunk azoknak az ifjaknak, akik életüket adták a mi szabadságunkért 1848-ban, de 1989-ben is, és arra, hogy június 5-én "rajtunk múlik, hogy milyen jövő vár Vásárhelyre". Az eseményen Kolozsvári Szilárd történelemtanár történelmi szempontból értékelte a '48-as forradalom és szabadságharc erdélyi történéseit. Fellépett a Református Kollégium kórusa Enyedi Csaba kórusvezető vezényletével, és a Serafim Duicu iskola furulyacsoportja. Az emlékezés koszorúinak elhelyezése alatt a Református Kollégium kórusa Kossuth-nótákat énekelt, amelyhez az egybegyűltek is csatlakoztak. A rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. (mózes) Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
